Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Egy újabb csata!		2006.10.07. 14:04
Egy újabb csata!!! Hajnalodott, kis csapatunk egy tisztáson töltötte az éjszakát. A madarak halk csicsergéssel jelezték, hogy hajnalodik. A nap aranysárgára festette be az ég alját, a fűszálakon megcsillantak a harmatcseppek a szél pedig lágyan cirógatta egy hosszú ében fekete hajú lány arcát. Kagome lassan kinyitotta a szemeit. A gyönyörű napkelte ellenére érzett valami fura érzést, hogy ma nem lesz minden ilyen gyönyörű mint a reggel!! Abbahagyta a gondolkodást mert a többiek felébredtek. - Jó reggelt mindenkinek!! – köszönt Kagome a többieknek. - Jó reggelt neked is! – így a többiek. - Na Kagome készítsd már a reggelit mindjárt éhen halok!!!! – kezdte a napot Inuyasha. - Jól van, jól van nem halsz bele, ha tíz percet várnod kell. - De igen képzeld,úgyhogy kapkodd magad mert mindjárt indulunk és te még mindig lustálkodsz!!!! - Inuyasha!!! FEKSZIK!!!!!!!!!!!!!!!!! - Grrrrr….Kagome!! - Remélem megtanultad, hogy ne légy türelmetlen!!! Sok fekszikkel meg pofonnal telet el kis csapatunk reggele! Az útjuk közben Kagome megtorpant. - Ékkövet érzek közeledni nagy sebbességgel!! – tájékoztatta a többieket. - Akkor ez biztos a kis barátod lesz Kagome, az a bolhafészek Kouga. –mondta Inuyasha, miközben a kardjához kapott. - Inuyasha ne merészeljetek harcolni!!!!!!!!!!!!!- Hordta le Kagome Inuyashát. - Szia kedvesem!!! Mond hiányoztam??? – fogta meg Kagome kezét Kouga. - Persze pont te hiányoztál!! - Inuyasha!!!!!!....Igen Kouga jó látni téged .- kedveskedett Kagome. - Sajnálom, de már mennem is kell mert épp vadászunk a társaimmal!!Akkor viszlát kedvesem!! - Rendben! Szia Kouga!! - Na de most már induljuk!!! – morogta Inuyasha. Kis csapatunk tovább állt. Késő délután volt mikor egy elhagyatott kunyhót találtak és úgy döntöttek itt letáboroznak. Mindenki szorgoskodott és próbálta egy kicsit otthonosabbá tenni a kis kunyhót. - Elmegyek tűzifáért!!! – mondta Kagome a többieknek. Kagome épp visszafelé indult mikor megjelent Kikiyo. - Milyen szorgos vagy, tűzifát gyűjtesz az estére !!Ha-ha!! – mondta Kikiyo. - Mit akarsz tőlem??? - Ááá semmi különöset, csak a lelkedet!!Ha-ha!! Induljatok lélekrablóim!!!! Ekkor Kagomét körbevették a lélekrablók és elkezdték kiszívni a lelkét Kagomének! - Jaj, ne már nem tudok mozogni, és a nyilaim sincsenek itt!!! INUYASHA SEGÍTS!!!! - Mi volt ez?? Ez Kagome hangja!!!KAGOMEEE!!! Mindenki elindult Inuyasha után és már ott is voltak Kagoménél. - Kikiyo?? Azonnal engedd el Kagomét!!!!!!!!!!!!! – ezzel Inuyasha megölte a lélekrablókat Kagome pedig a földre esett. Mindenki odarohant hozzá és megbizonyosodtaak róla, hogy még életben van. - Nem értek sokat a lelke egy része nálam van!!Ha-ha!! - Kikiyo add neki vissza a lelkét, de most!! - Kiabált Sango - Rendben innentől már amúgy se én harcolok veletek, hanem valaki aki sokkal erősebb nálam!!! Kagomébe visszatért a lélek . - Innentől a tiéd Naraku!!!- ez volt az utolsó szava Kikiyonak majd eltűnt. Kagome fölállt és mindenki az eget nézte ahol gyülekeztek a sötét felhők és a mérges darazsak. A kis csapat felkészült a csatára. Tudták, hogy nagy csata lesz ezért lelkileg is felkészültek legalábbis megpróbáltak. - Úgy látom a kis csapat felkészült az utolsó csatájukra. Ha-ha-ha. - Nem lesz az olyan könnyű és legfeljebb neked lesz az utolsó csatád!! – vágott vissza Inuyasha. - Ne bízd el magad a kis barátnőd, Kikiyo adott egy kis ajándékot. – azzal egy egy elég nagy darab ékkövet mutatott. - Ez nem lehet!!!! – mindenki egyszerre mondta és értetlenül nézett. - Azt mondta, hogy megkapom az ékkövet csak végezzek veletek. - Na elég a szövegből , harcoljunk!! – mondta Inuyasha aki elsőnek eszmélt fel. A csata elkezdődött!! Miroku a botjával harcolt ,mert nem tudta bevesse –e az örvényt a darazsak miatt. Sango is minden erejét beleadta a harcba . Sőt még Shipoo is próbált harcolni, csak ő a darazsakat próbálta pusztítani. A harc már egy órája folyt mikor Sangonak lankadt a figyelme és így Naraku súlyosan megsebezte. - Sango neeeeeee!!! – kiáltott Kagome. - Kagome ,Sangot bízd rám te segíts Inuyashának!! – mondta Miroku. - Rendben!!! A mérges darazsak ekkor Sangót vették célba. - Itt az idő!! – gondolta Miroku, majd Sango elé ugrott és elindította az örvényt. - Miroku te ostoba!!!! – kiáltotta Inuyasha!! Ekkor Miroku is összeesett, de Inuyasha nem tudott odamenni Mirokuhoz mert Naraku útját állta. - Nem, most nem mész oda az ostoba barátodhoz, mert most velem van dolgod!! – ekkor egy nagy csapást mért Inuyashára!! - Ne, Inuyasha!!!!!!!!!!!!!!!- kiáltott Kagome. Odarohant volna Inuyashához de NAraku megállította. - Na na na!!!Nem szabad!!! – ellenkezett Naraku. Kagomének már könnyes volt a szeme hisz már mindenki ájultan hever a földön. - TE SZEMÉT!!!!!!!!!!!!!!!!! – kiáltott Kagome és egy nyílvesszőt lőtt ki Naraku felé. - Ez nem segít!!! – Mondta Naraku és egy hirtelen csapással megfordította a nyílvesszőt, ami így Kagomét vette célba. De váratlan esemény történt Inuyasha a semmiből előtört és Kagome elé vetette magát így a nyíl őt találta el. Kagomét magával sodorva egy fának csapódtak. Naraku közeledet a két test felé. Ám mire odaért csak Inuyasha feküdt ott. - Hol vagy te lány?? – kérdezte Naraku. - Itt vagyok! – Naraku háta mögött ott állt Kagome lehajtott fejjel, arcából csak annyi látszódott, hogy potyognak a könnyei. De Kagome felemelte a fejét és kifeszített íjjal állat Narakuval szemben. - Hát itt vagy. Elég bátor vagy ahhoz képest, hogy lány vagy. Mond, nem félsz?? - Nem!! Nem adom meg neked még azt az örömöt se, hogy úgy állok veled szembe, hogy félek. Bántottad a barátaimat és most már csak az érdekel, megöljelek. Nem érdekel ha most meg is halok de akkor is megöllek!!- ekkor Kagoméből már folytak a könnyek és kilőtte a nyilat. Tudta, hogy meghalhat, de ez most nem érdekelte. - Ostoba halandó ezzel nem mész semmire!!!! – és egy hatalmas széllökéssel próbálta Naraku visszafordítani a nyilat, sikertelenül. A nyíl áthatolt a szélen és súlyosan megsebezte Narakut. - Ez nem lehet,sikerült eltalálnia!! – ezzel a gondolattal Naraku kénytelen volt menekülni. Kagome a földre rogyott. Végre sikerült eltalálnia!! - Erre nincs idő!! – eszmélt fel Kagome.- Segíteni kell a többieknek. - ’ Úgy látom Mirokuéknak gyorsan eltudom látni a sérülésüket’ – gondolta Kagome.- Kirara!! Vidd el Sangoékat a kunyhónkhoz aztán gyere vissza Inuyashaért és értem. Ezzel KIrara elrepült. Kagome elindult Inuyasha felé, de út közben össze esett. - Azt hiszem megsérült a lábam mikor Inuyashával a fának csapódtunk, de erre most nincs idő Inuyashának súlyosabbak a sérülései mint az enyém. – Kagome nagy fájdalmai ellenére fölállt nem vette komolyan a sérüléseit pedig súlyosak voltak. - Jaj Inuyasha nagyon sajnálom!! Elviszlek innen gyorsan és meggyógyítalak!Ígérem!! Ekkor Kirara megérkezett és visszamentek a táborhelyre. Kagome azonnal lefektette a többieket és elment gyógyfüvekért, majd ellátta barátait, tüzet gyújtott és virrasztott egész éjjel a barátai fölött. Nem törődött magával csak azzal, hogy a többiek felépüljenek. Ez így ment 4 napig amikor Sango, Miroku, és Shippo felébredtek . A sebeik begyógyultak és egész jól érezték magukat. - Mióta nem pihentél már Kagome?? – kérdezte Sango. - Igen elég rosszul nézel ki! – csatlakozott Miroku. - Értem ne aggódjatok jól vagyok!! – és egy erőltetett mosolyt varázsolt az arcára, pedig nagyon fáradt volt. Bement Inuyashának lecserélni a kötéseit és mikor bement meglepetésére Inuyasha felébred. - Jól vagy Inuyasha??? - Igen köszönöm. - Ne köszönd hisz miattam sérültél meg!! – ekkor Kagome már majd nem sírt. - Jaj ne sírj nem a te hibád! – vigasztalta Inuyasha. És sikerült is egy kicsit megnyugtatnia Kagomét. A következő napokban mindenki felépült, bár Inuyashának még cserélni kellet a kötéseit 3 nap alatt sokat javult az állapota. -’ Jajj Kikiyo miért forgultál ellenem, miért??? Miért nem hiszed el, hogy nem árultalak el. – Inuyasha így gondolkodott és ez meg is látszott rajta. Kagome nagyon aggódott érte, de mikor Inuyashát próbálta vigasztalni ő durván viselkedett vele ami fájt Kagomének. Kagome már egy hete nem aludt és a lábán lévő seb újra kínozni kezdte Kagomét mivel Kagome nem törődött magával. - Kagome jól vagy?? – kérdezte Miroku. – Már egy hete nem aludtál és ,ahogy látom még sántítasz is!! - Persze Miroku minden a legnagyobb……- ám ekkor Kagome elájult. Miroku gyorsan felkapta és bevitte a kunyhóba. - Miroku, mi történt Kagomével?? – kérdezte mindenki egyszerre. - Úr isten, KAGOME!!! – rohant oda Inuyasha. Letették Kagomét és közben Miroku mindent elmondott. - A fáradság nem minden. – mondta Inuyasha. – nézzétek a lábát - Majd észrevették A Kagome lábán lévő sebet. Gyorsan ellátták majd Inuyashát egyedül hagyták Kagomével. - ’ Kagome azért van ilyen állapotban mert velünk törődött és magára már nem maradt ideje és én olyan durván bántam vele mikor vigasztalni próbált miért csak magammal törődtem én hülye. - Jaj, Kagome te butus miért nem törődtél magaddal is?? – ekkor Inuyasha magához szorította Kagomét. - Inu…Inuyasha ne szoríts ennyire kérlek. - Kagome??? De jó, hogy felébredtél nagyon örülök!!! És sajnálom, hogy úgy bántam veled!!! De, hogy képzelted , hogy magaddal nem törődsz ??? - De nektek súlyosabbak voltak a sérüléseitek. - Jó, jó , de ígérd meg, hogy ilyet legközelebb nem teszel!! - Rendben! És egyáltalán nem haragszom! Rád nem tudnék!! - Köszönöm Kagome!! Kagome még 1 hétig pihent, majd útnak indultak. - Tényleg!! Mi lett Narakuval?? – Kérdezte Sango. - Hát eltaláltam a nyilammal ami úgy látszik túl erős volt neki ,megsebesült aztán nem elmenekült. – mondta KAgome. - Tehát akkor folytatjuk utunkat, hogy legyőzzük Narakut. –mondta Miroku. - ’ Bárcsak tudnám, hogy Kikiyo miért nem tudja még mindig megérteni, hogy én nem árultam el.- gondolkodott Inuyasha. KAgome észrevette , hogy Inuyasha Egy kicsit lehangolt így odament és belékarolt. - Köszönöm, hogy mellettem vagy mindig Inuyasha. - Ez természetes. Hisz te is mindig mellettem állsz. – Inuyasha most már nem gondolt tovább Kikiyora csak ment tovább a többiekkel, és már most próbált felkészülni a következő csatára.

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk